A könyökkaros napellenző dőlésszögét a legtöbb típusnál a fali konzolon vagy a karok tövénél található állítócsavarral lehet módosítani. Ehhez általában egy imbuszkulcs kell, és egy segítő, aki közben megtartja az ejtőprofilt. A jól beállított szög adja meg, hogy mennyi árnyék esik a teraszra, lefolyik-e az esővíz a ponyváról, és kényelmesen el lehet-e férni alatta. Ebben az útmutatóban végigvesszük, milyen szög melyik helyzetben működik, hogyan végezheti el az állítást lépésről lépésre, és melyik jel mutatja, hogy a feladat már szakembert kíván.
Röviden
- A könyökkaros napellenzők dőlésszöge típustól függően jellemzően 5° és 35° között állítható. Az 5° alatti szögnél a víz megáll a ponyván.
- Az állítást mindig tehermentesített szerkezeten végezze: a csavar lazítása előtt valaki emelje meg az ejtőprofilt.
- A két kart azonos szögre kell állítani, különben a ponyva gyűrődik, a szerkezet pedig egyenetlenül terhelődik.
- Nyáron, delelő nap mellett laposabb szög is elég, a késő délutáni, alacsony nap ellen meredekebb szögre vagy függőleges kiegészítő árnyékolóra van szükség.
- Szélben és viharban a dőlésszögtől függetlenül vissza kell húzni a napellenzőt.
Tartalomjegyzék
- Mit jelent a dőlésszög, és miért ilyen fontos?
- Mekkora legyen az ideális szög?
- Mielőtt hozzáfog: szerszámok és biztonság
- A beállítás lépései könyökkaros napellenzőnél
- Hajtókaros, menet közben állítható típusok
- Motoros napellenzőknél mire figyeljen?
- Gyakori hibák és jelek, amelyekre figyelni kell
- Mikor hívjon szakembert?
- Szakértői szemmel: a jó szög a felmérésnél kezdődik
- Napellenző tervezése és beépítése a Topredőnytől
- Gyakori kérdések
Mit jelent a dőlésszög, és miért ilyen fontos?
A dőlésszög a kinyitott ponyva és a vízszintes közötti szög. 0°-nál a ponyva teljesen vízszintes, 35°-nál már erősen lejt a fal felől kifelé. A szög három dolgot határoz meg egyszerre.
Az árnyék helyét és méretét. Laposabb szögnél a ponyva messzebbre nyúlik ki vízszintesen, és magasról érkező napsugárzásnál nagyobb területet takar. Meredekebb szögnél a ponyva elülső éle lejjebb kerül, így az alacsonyabban járó nap ellen is véd, a vízszintes kinyúlás viszont kissé csökken.
A vízelvezetést. A napellenző ponyvája árnyékoló, nem esővédő tető. Egy rövid zápor azonban bármikor meglepheti, és ha a ponyva túl lapos, a víz zsákot képez benne. A víz súlya megnyújtja a textilt, terheli a karokat és a konzolokat, rosszabb esetben maradandó deformációt okoz.
A belmagasságot. Minél meredekebb a ponyva, annál lejjebb kerül az ejtőprofil. Egy alacsonyan szerelt napellenzőnél ez könnyen azt jelenti, hogy a terasz külső szélén már le kell hajolni.
Mekkora legyen az ideális szög?
Nincs egyetlen helyes érték, a jó szög a terasz tájolásától, a szerelési magasságtól és attól függ, mikor használja leginkább a teret. Néhány egyszerű számítás azonban sokat segít a döntésben.
Hová kerül az ejtőprofil?
Az ejtőprofil süllyedése a kinyúlás és a dőlésszög szinuszának szorzata. Egy 3 méteres kinyúlású napellenzőnél ez a következőképpen alakul:
| Dőlésszög | Az ejtőprofil süllyedése (3 m kinyúlás) | Vízszintes kinyúlás | Ha a fali konzol 2,6 m magasan van, az ejtőprofil magassága |
|---|---|---|---|
| 5° | kb. 26 cm | kb. 2,99 m | kb. 2,34 m |
| 15° | kb. 78 cm | kb. 2,90 m | kb. 1,82 m |
| 25° | kb. 127 cm | kb. 2,72 m | kb. 1,33 m |
| 35° | kb. 172 cm | kb. 2,46 m | kb. 0,88 m |
A táblázatból jól látszik, hogy 2,6 méteres szerelési magasságnál 15° körül még kényelmesen el lehet sétálni a ponyva alatt, 25°-nál viszont az elülső él már a legtöbb felnőtt fejmagassága alá kerül. Ha a teraszt átjárónak is használja, például onnan nyílik a kertkapu vagy a lépcső, érdemes a laposabb tartományban maradni. A számításhoz a saját értékeit is behelyettesítheti: mérje meg a konzol magasságát a padlótól és a karok teljes kinyúlását.
Igazodás a nap járásához
Budapest az északi szélesség 47,5° körül fekszik, ezért a nap delelési magassága a nyári napfordulókor nagyjából 66°, a tavaszi és őszi napéjegyenlőségkor körülbelül 42,5°, a téli napfordulókor pedig csak 19° körüli (a számítás: 90° mínusz a földrajzi szélesség, plusz vagy mínusz a nap elhajlása). Magyarország más tájain ezek az értékek legfeljebb egy-két fokkal térnek el.
Ebből néhány gyakorlati szabály következik:
- Déli tájolású terasz, nyári délidő: a nap magasan jár, a 10–15° körüli, laposabb szög a legnagyobb árnyékfoltot adja.
- Nyugati tájolású terasz, késő délután: a nap alacsonyan, oldalról süt be, ezért 25–35° közötti szögre van szükség, és gyakran még így is besüt a ponyva alá. Ilyenkor egy lelógó volán vagy függőleges árnyékoló adja a valódi megoldást.
- Keleti tájolású terasz, reggel: hasonló a helyzet, mint nyugaton, csak a nap a reggeli órákban jár alacsonyan.
- Tavasszal és ősszel: a nap délben is alacsonyabban jár, így a meredekebb szög hosszabb ideig ad árnyékot, a kellemes napfényhez viszont érdemes laposabbra állítani vagy egyszerűen behúzni a ponyvát.
Az ésszerű tartomány
A gyártói használati útmutatók könyökkaros napellenzőknél jellemzően 5° és 35° közötti állítási tartományt adnak meg. Az alsó határ nem véletlen: 5° alatt a víz nem tud lefolyni a ponyváról. A mindennapi használatban sok tulajdonos 12–20° közötti szöget választ, mert ez jó kompromisszum az árnyék, a vízelvezetés és a belmagasság között. Ha gyakran számít hirtelen nyári záporra, és nincs mindig otthon, hogy behúzza a ponyvát, inkább a meredekebb oldal felé tolja az értéket.
Mielőtt hozzáfog: szerszámok és biztonság
A dőlésszög állítása nem bonyolult, de a könyökkarokban erős rugók dolgoznak, és a szerkezet a fal felé nagy erővel húz. Ezért a felkészülés legalább annyira fontos, mint maga a csavarozás.
Amire szüksége lesz:
- a napellenző használati útmutatója (a szükséges kulcsméretet és a forgásirányt ez tartalmazza),
- a megfelelő méretű imbuszkulcs vagy villáskulcs (több elterjedt modellnél 8 mm-es imbuszkulcs),
- stabil létra, lehetőleg kettő,
- egy segítő, aki megtartja az ejtőprofilt,
- vízmérték vagy digitális szögmérő, ha pontos értéket szeretne beállítani,
- mérőszalag a két oldal összehasonlításához.
Biztonsági alapszabályok:
- Csak száraz, szélcsendes időben dolgozzon.
- A ponyvát teljesen nyissa ki, hogy a karok kiegyenesedjenek, és a csavarokhoz hozzáférjen.
- Motoros napellenzőnél a munka idejére áramtalanítsa a motort, vagy legalább gondoskodjon róla, hogy senki ne nyúljon a távirányítóhoz, és az időzítések vagy szélérzékelők ne indítsák el a szerkezetet.
- Soha ne lazítsa ki a csavart úgy, hogy az ejtőprofil szabadon lóg. A szerkezet hirtelen lezuhanhat, és megsérülhet a felfüggesztés, a ponyva vagy az, aki alatta áll.
A beállítás lépései könyökkaros napellenzőnél
Az alábbi menet a legtöbb állítócsavaros könyökkaros napellenzőnél használható. A pontos részleteket, például a kulcsméretet és azt, hogy melyik irányba tekerve emelkedik a profil, mindig vesse össze a saját modellje útmutatójával.
- Nyissa ki teljesen a napellenzőt. A karok legyenek teljesen kinyújtva, a ponyva feszes.
- Mérje meg a kiinduló állapotot. Jegyezze fel az ejtőprofil magasságát a padlótól mindkét oldalon. Így később látni fogja, mennyit változtatott, és ellenőrizni tudja a párhuzamosságot.
- Keresse meg az állítócsavart. Jellemzően a karok fali tartóján vagy a kar és a konzol csatlakozásánál található, gyakran egy takarósapka alatt.
- Tehermentesítse a szerkezetet. A segítő emelje meg az ejtőprofilt annál a karnál, amelyiken dolgozik. Csak ezután lazítsa meg a rögzítőcsavart, ha a típusnál van ilyen.
- Állítsa a szöget. Forgassa az állítócsavart a kívánt irányba. Több elterjedt modellnél az óramutató járásával megegyező forgatás emeli, az ellentétes irányú süllyeszti az ejtőprofilt, de ez típusonként eltérhet. Kis lépésekben haladjon, néhány fordulat után ellenőrizze a magasságot.
- Rögzítse az oldalt. Ha a beállítás megfelelő, húzza vissza a rögzítőcsavart, és a segítő csak ezután engedje el a profilt.
- Ismételje meg a másik karon. Állítsa be ugyanarra a magasságra, mérőszalaggal ellenőrizve. A két oldal között ne legyen érzékelhető eltérés.
- Próbálja ki a működést. Húzza be, majd nyissa ki újra a napellenzőt. Figyelje, hogy a ponyva egyenletesen tekeredik-e fel, nem gyűrődik-e, és a kazettás típusoknál rendben bezáródik-e a kazetta.
Ha a próba során a ponyva ferdén tekeredik fel, vagy az egyik oldalon ráncok jelennek meg, szinte mindig a két kar eltérő szöge az ok. Ilyenkor ismét tehermentesítse a szerkezetet, és igazítsa a két oldalt egymáshoz.
Hajtókaros, menet közben állítható típusok
Egyes napellenzőknél a dőlésszöget nem a konzolon, hanem egy külön hajtókarral lehet módosítani, akár napközben, a nap járásához igazítva. Ez kényelmes megoldás nyugati vagy keleti tájolású teraszon, ahol a napállás néhány óra alatt sokat változik.
Használatkor figyeljen arra, hogy a hajtókart ne erőltesse a végállásokon túl. Ha a tekerés hirtelen nehezebbé válik, az azt jelzi, hogy elérte a tartomány szélét. Az ilyen szerkezeteknél is érvényes, hogy a túl lapos szög esőben veszélyes, ezért záporveszély esetén inkább a meredekebb állást válassza, vagy húzza be a ponyvát.
Motoros napellenzőknél mire figyeljen?
Gyakori félreértés, hogy a motoros napellenző dőlésszöge a távirányítóval állítható. A legtöbb könyökkaros motoros napellenzőnél a motor csak a ponyva ki- és betekerését végzi, a dőlésszöget ugyanúgy mechanikusan, a konzolnál kell beállítani, mint a kézi típusoknál. A távirányítón vagy az applikációban beállítható végállás azt határozza meg, meddig nyílik ki a ponyva, nem azt, hogy milyen szögben áll.
Ha a motoros napellenző dőlésszögét módosítja, utána érdemes ellenőrizni a végállásokat is, mert a megváltozott geometria miatt a ponyva behúzáskor másképp zárhat. A végállások és a vezérlés beállításáról a távirányító programozásáról szóló útmutatónkban talál részleteket. Áramkimaradás esetén a vészhelyzeti kézi működtetés csak alkalmi megoldás, tartósan nem szabad így használni, mert a motoros hajtás nem folyamatos kézi tekerésre készült.
Ha még a típus kiválasztása előtt áll, a két megoldás előnyeit és hátrányait a kézi és a motoros napellenző összehasonlításában vetettük össze.
Gyakori hibák és jelek, amelyekre figyelni kell
| Tünet | Valószínű ok | Teendő |
|---|---|---|
| Eső után víz áll a ponyván | Túl lapos, 5° körüli vagy kisebb szög | Állítsa meredekebbre, eső előtt húzza be |
| A ponyva ferdén tekeredik fel | A két kar eltérő szögben áll | Mérje le és igazítsa egymáshoz a két oldalt |
| Átlós ráncok a ponyván | Egyenetlen feszítés, eltérő karállás | Párhuzamosság ellenőrzése, szükség esetén szakember |
| Az ejtőprofil fejmagasság alatt van | Túl meredek szög alacsony szerelés mellett | Laposabb szög, vagy függőleges árnyékoló a meredekség helyett |
| A csavar nem mozdul, vagy körbeforog | Korrózió, sérült menet | Ne erőltesse, hívjon szakembert |
| A kazetta nem zár rendesen | Megváltozott geometria, végállás | Végállás ellenőrzése, a szög finomhangolása |
Külön figyelmet érdemel a szél. A helyesen beállított dőlésszög sem védi meg a szerkezetet a széllökésektől, amelyek a rögzítési pontokat, a falba fúrt dübeleket és a konzolokat terhelik. Erős szélben és heves esőben ezért minden esetben húzza be a napellenzőt. Motoros típusnál egy szélérzékelő ezt akkor is elvégzi, ha éppen nincs otthon.
Mikor hívjon szakembert?
A dőlésszög finomhangolása a legtöbb háztartásban elvégezhető, néhány helyzetben viszont jobb, ha szakember nézi meg a szerkezetet:
- ha a fali konzol mozog, a dübelek körül repedés vagy kilazulás látszik,
- ha a könyökkar rugója hangosan kattog, vagy a kar nem feszül ki teljesen,
- ha a ponyva a beállítás után is ferdén tekeredik fel,
- ha a szerkezet nagy, 4–5 méternél szélesebb, és a súlyát két ember sem tudja biztonságosan megtartani,
- ha motoros típusnál a beállítás után a motor leáll, akad, vagy a végállások nem tarthatók,
- ha a napellenző magasan, emeleti erkélyen vagy nehezen hozzáférhető helyen van, ahol a létrás munka kockázatos.
A rugós könyökkarok szétszerelését soha ne próbálja meg házilag, a bennük tárolt feszültség komoly sérülést okozhat.
Szakértői szemmel: a jó szög a felmérésnél kezdődik
Munkatársaink a helyszíni felméréseken azt tapasztalják, hogy a dőlésszöggel kapcsolatos problémák nagy része már a tervezésnél eldől. Ha a napellenző túl alacsonyra kerül, vagy a kinyúlás nem illik a terasz méretéhez, utólag nincs olyan szög, amely egyszerre adna elég árnyékot és kényelmes belmagasságot. Ezért a felmérés során nálunk nem csak a fal szélességét mérjük meg: megnézzük a terasz tájolását, azt, hogy a nap melyik napszakban zavar a leginkább, és hogy mekkora szabad magasságra van szükség az átjáráshoz.
Nyugati tájolású teraszoknál gyakran javasoljuk, hogy a napellenzőt ne a maximális meredekségre állítsák, hanem egészítsék ki függőleges árnyékolóval. A két megoldás különbségeit a napellenző és a ZIP screen összevetésében részletesen bemutattuk. A beépítés után az alapbeállítást mi végezzük el, így a megrendelő már egy jól működő, párhuzamosra állított szerkezetet kap, amelyet később saját igénye szerint finomhangolhat.
— Topredőny
Napellenző tervezése és beépítése a Topredőnytől
Ha új napellenzőt tervez, vagy a mostani már nem tudja azt, amit elvár tőle, kollégáink Budapesten és 50 km-es körzetében ingyenes helyszíni felmérést végeznek. Az árajánlatot azonnal megkapja, és az mindig tartalmazza az anyagköltséget és a munkadíjat is, így nem éri meglepetés. Kínálatunkban kézi és motoros, távirányítóval vagy telefonos applikációval vezérelhető napellenzők és ZIP screen árnyékolók is szerepelnek, egyedi méretre gyártva, rövid beépítési határidővel és 5 év garanciával. A típusokról könyökkaros napellenzőkről szóló cikkünkben olvashat bővebben, a felmérést pedig napellenző-szerelési oldalunkon kérheti.
Gyakori kérdések
Milyen szerszám kell a napellenző dőlésszögének állításához?
A legtöbb könyökkaros típusnál egy imbuszkulcs elegendő, több elterjedt modellnél 8 mm-es méretű. A pontos méretet a használati útmutató tartalmazza. Ezen kívül létrára, mérőszalagra és egy segítőre lesz szüksége, aki megtartja az ejtőprofilt.
Egyedül is be tudom állítani a dőlésszöget?
Nem javasoljuk. A csavar lazításakor az ejtőprofilt meg kell emelni, különben a szerkezet lezuhanhat, és megsérülhet a felfüggesztés. Egy segítővel a munka biztonságos és gyorsabb is.
Hány fokos legyen a napellenző, hogy lefolyjon róla az esővíz?
Legalább 5° szükséges, ennél laposabb ponyván a víz megáll. A gyakorlatban a 12–20° közötti tartomány megbízhatóbb vízelvezetést ad. Ne feledje, hogy a napellenző nem esővédő tető, heves esőben be kell húzni.
A motoros napellenző dőlésszöge is állítható távirányítóval?
A legtöbb könyökkaros motoros típusnál nem. A motor a ki- és betekerést végzi, a dőlésszöget mechanikusan, a konzolon kell beállítani. A távirányítóval a végállásokat és az automatikus funkciókat lehet programozni.
Miért gyűrődik a ponyva a dőlésszög állítása után?
Szinte mindig azért, mert a két kar nem azonos szögben áll. Mérje meg az ejtőprofil magasságát mindkét oldalon, és igazítsa a két kart egymáshoz. Ha a gyűrődés ezután is megmarad, a rugók vagy a ponyva feszítése igényel szakszerű ellenőrzést.